ETC beszámoló – I. rész

Kövezni lehet: igen, igen, jól látod, nincs csataleírás. Elkezdtem megírni a nyíregyházi szuper kis összejövetel első csatáját, de….

…de rengeteg munkám volt, vagy pedig lógattam a lábamat különböző vízalapú dolgokba, vagy öntöttem le a torkomon különböző folyékonyat (sokat), vagy mindeközben próbáltam gyereket nevelni. Szóval ez van. ETC beszámoló lesz. És mint mindig, kezdjük most is az elején azok kedvéért, akik nincsenek annyira ezzel képben.

Mint azt tudjátok, az idei Eurepan Team Championship versenyre úgy kellett lasszóval összefogdosni a jelentkezőket, ami végezetül messze messze a vártnál jobban sült el, mert emberileg a csapat tényleg csapat lett, kvázi 4-5 ismeretlen ember együtt, egy közös célért összefogott, pénz, időt, energiát nem sajnálva áldozott a hobbijának. Ha a versenyt magát nem számítjuk, akkor is baromi jól szórakoztunk, mintha tényleg egy nyaralás lett volna az egész – azt is mondhatom, hogy életem egyik legszebb emléke lesz ez a 3 nap.

A Csapat pedig a következő lett:

Chris (Warriors of Chaos), CselesA (Skaven – Nyíregyháza), Darken (High Elves), Dániel (Tomb Kings), Fattyú (Empire), kgb (Dark Elves), W1ck (Orc & Goblin), Bala (Lizardmen)

S tekintve, hogy a csapat már a kezdetektől igen nagy nehézségekkel küzdött a létszámmal kapcsolatban, semmiféle elvárást nem támasztottunk, vártuk vagy adtuk az eredményeket tekintve. Azt hiszem nyilatkozhatok a csapat nevében, hogy a mottó az volt: szórakozunk egy jót – s ez sikerült is, messze az elvártakon túl.

Természetesen azért ott munkált mindenkiben az is, hogy azért nyerjünk, ne verjenek minket nagyon el, mert kimondatlanul persze senki sem szeretett volna kikapni, és a cél a középmezőny volt…. Ezen a téren azt hiszem talán nagyon kevesen vagyunk azok, akik elégedettek lettünk az eredményekkel. Kicsit megtört minket a szombati két vereség, azért vasárnapra összekaptuk magunk, hála a szombat esti lelkesítésnek.

Az én célom magammal szemben az volt, hogy ne kapjak ki nagyon, ne zúzzák szét az arcomat, azaz ne kapjak ki 20-0 -ra, és másodsorban az, hogy legalább egy átlagot hozzak. Ez pedig éppen sikerült. Azt hiszem pontosan 60 pontot szereztem (+/-1) a 120-ból, ami azt jelenti, hogy ki is kaptam, nyertem is. Az a baj, hogy egyáltalán nem írtam fel a pontjaimat…

– – –

1: Szombaton az elsőt 14-6 körül nyertem (vagy 16-4 vagy 15-5??) Empire(!) ellen – Holland csapat. Elvállaltam az Empire-t, nehéz ellenfél mindenkinek, de én szeretek ellenük játszani, lévén nekem is volt ilyen seregem. Lelkesített, hogy három nappal előtte Fattyúval teszteltem, és akkor is hoztam egy 6-14 -ot ellene, ami nagyon jó két Sztegadonnal, ami két kör alatt lelőhető… A srác igen rutintalan volt, első körben levittem két varázslóját és egy nagy blokkját, utána úgy játszottam vele, ahogy nem szégyelltem, de persze az ágyúk lelőtték a két sztegadont… Nagyon jól indult a nap!

Az ellenfél teljesen jó fej volt, cserébe mert iszonyat mázlistán dobtam, meghívtam egy sörre, aztán még vasárnap is dumáltunk, asszem szereztem egy barátot. Mindig mondta, hogy nagyon mázlis vagyok, de találkozott vasárnap egy sráccal, akihez képest semmi amit produkáltam…

– – –

2. A másodikat 9-11 -re buktam, Démon ellen, Osztrák csapat. Nagyon féltem az egész játék során, hogy a Bloodthirster mikor rohanja meg a Slann-omat, akit mágikus támadásaival jó esetben két kör alatt szecskázott volna fel darabokra. Elképzelni sem tudom, hogyan hoztam ki 9-11 -re a játékot, mivel a kiscsillió mérgezett lövésből egy sebet nem tudtam bevinni a BT-nek.

A végén megbeszéltük a játékos, s mint kiderült, a srác tökre félt tőlem, mert nagyon jól beálltam, és szétvertem volna az egységeit. Nem rohamozott, mert mindig kint volt a +2 T valamelyik egységen, a Slannt jól bújtattam, jól tereltem. Szóval végig féltünk a másiktól. Egyébként itt elég nagy pechem volt, mert a Bloodletter osztagból maradt vagy 3 darab a végére amit megmentett, nagyjából ezen múlt a döntetlen. Sőt, elmenekítette(!!!!) a Daemonette-eket is a végén(!), hogy azért se kapjak pontot. Csakhogy a BT-vel végig sakkban tartott…

– – –

3. Ezt inkább máskorra hagyom… :/

– – –

Nagyon nagyon sokat tanultam a játékról a két nap alatt, látszott hogy az utolsó csatámon már merészen, de rengeteget hibáztam, sok kis apró hibákat, amin ugyan nem múlt a meccs, de mindegyiket nyertem volna, vagy jobban hoztam volna. Majd szeretnék ezekről részletesebben beszámolni…

KÉPEK IS LESZNEK HAMAROSAN!!!!!!!!!! 🙂

Meg mindenféle, ahogy az időm engedi…

Ja, nagyon jó volt játszani a Gyíkokkal, rengeteg új trükköt tanultam… ezekről majd tervezek írni…

Stand by…