ETC beszámoló – Szállás és utazás (KÉPEK)

A 2011-es ETC-ről szóló beszámoló sorozatot talán ezzel kellett volna kezdenem, mert azt hiszem olyan élményben volt részünk, ami nem hogy Magyarországon, de még a világon is ritkaság számba megy: egy nukleáris óvóhelyben, atombunkerben aludtunk. De komolyan.

Amikor KGB mondta, hogy a szállás csak 15 svájci frank, és egy Public Shelter-ben lesz, akkor én arra gondoltam, hogy valami munkás-szállás szerű valami, svájci kivitelben. Nem féltünk az igénytelenségtől, meg hát lélekben örök gyermekek vagyunk, elalszunk mi bárhol. Aki már járt Kerekegyházon vagy FFZ-n, vagy más kisebb-nagyobb vidéki versenyen, az tudja, hogy a jó warhammeres mindenhol tud aludni. Azért ezt most alaposan próbára tettük, de szerencsére minden jól sült el.

Tehát, atombunker. Úgy indult a dolog, hogy a tóparttól 5 percnyi sétára az egyik főúton volt egy lejárat, ami olyan volt, mintha egy parkolóba vitt volna: egy autónyi széles, egy emeletnyi mélyre vitt. Az volt a gyanús, hogy a végén vasajtók voltak. Ide indultunk el lefelé, s ahogy beléptünk majd jobbra kanyarodtunk, két hatalmas betontömb fogadott bennünket, ami ajtóként szolgált valaha.

Atombunker bejárata, a zsilipben

Az egyik szervező mondta,hogy ha lehet, akkor ne csukjuk be ezeket, mert akkor nem nagyon tudnak bennünket kimenteni. Na, ahogy átértünk a dupla betonajtókon, egy kis térbe jutottunk, ahol tusfejek lógtak ki a falból, és tábla is hirdette: itt zajlik a dizinfekció. 🙂 Továbbhaladva, majd még egy emeletet lejjebb menve egy vaslépcső után viszonylag kis belmagasság mellet egy terembe értünk, ahol a német(?) vagy talán a lengyel csapat fogadott bennünket.

Atombunker bejárata, a zsilipben 2

Innen nyílt egy konyha, egy hálóterem és egy közös fürdő. A képek magukért beszélnek.

Közös mosdó és hátul a 3 zuhany. Jobbra a mellékhelységek

Az ágyakat úgy képzeljétek el, hogy három emeletes ágyak, sorban egymás mellé állítva, mint a heringek. A belmagasság olyan volt, hogy felülni nem tudnál, térdelve lehetett bekúszni a középső szintre. Hogy miért nem legfelül aludtam, nem tudom, középre feküdtünk be W1ckkel és Darkennel. Szerencsére volt annyi hely, hogy 1-1 ágy kimaradt kettőnk között. És akkor ilyen kis ? kulcs nélküli ? öltözőszekrénykék voltak, amibe pár dolgot bele tudtunk tenni? Ide teregettük ki a vizes türcsiket, amiknek a víztartalma estére csak növekedett.

Hálóterem, bejárattól balra

Egyébként szuper feeling volt, nem volt vele semmi baj. Igaz, az ágyak közti helyen két ember már gyanúsan közel tudott csak közelegetni, de ez csak emelte a csapat összetartását 😀

Ez a hálótermünk, itt aludt a magyar csapat, és néhány lengyel. Balról jobbra: Dani, Atilla, Chris, Darken

– – – – –

És akkor pár szó az útról? Péntek reggel 8 előtt körül indultunk el a TLK elől, 7-kor kezdtük meg a gyülekezést. Én azt gondoltam, hogy szarrá fogom magam unni az úton, de úgy programoztam magam előre, hogy egész nap tök fölösleges arra gondolni, hogy mikor érünk oda, mert nem fogunk odaérni csak sötétben. Amikor besötétedett, tényleg ott voltunk, olyan 9 körül. Az úton elkezdtük megbeszélni, hogy mi milyen ellenfél ellen szeretne játszani, és mi ellen nem, de ennek nem jutottunk a végére, mert tök unalmas volt, és fáradtak voltunk már estére.

Az útról mondanám, hogy szép, de végig autópálya mellett folyamatosan volt fal, a hegyek meg egy idő után uncsik lettek? Persze, szépek voltak azért. Egyszer leparkoltunk egy szebb helyen, ha meglesz a fényképezőgép, akkor meg is mutatom, hogy hol? egyébként csak tankolni és ennek az inverzéért álltunk meg.

A visszafelé úton úgy volt, hogy KGB-t én fogom váltani, és én tökkelütött, valami indíttatásból este 8-kor a meccsek után megittam egy kávét, hogy bírjam az éjszakát? Aha? KGB végig azon kardoskodott, hogy aludjak, mert hajnalban nekem kipihentem kell átvennem a volánt? na persze, engem egy kávé az teljesen ébren tart, szóval ugyan csukott szemmel félálomban feküdtem végig hátul, talán kétszer 1 órát tudtam aludni? 5-től 7-ig vezettem egy kicsit, aztán KGB kemény volt, visszavette a volánt. A hazafelé út szintén tök unalmas volt, de jót beszélgettünk legalább, és kb 30 kilométerenként álltunk pisilni, mintha valami csajokkal teli buszon utaztunk volna? Ezt nem igazán értettem, kicsit összemosódtak a megállók, nekem így tűnt. 😀

Megérkeztünk 11-re a keletibe, ahol is Cselessel felszálltunk egy-egy vonatra, és én 16:30-ra érkeztem meg családomhoz, akik anyósoméknál nyaraltak. Röpke 18 óra utazás volt mögöttem. ?Kicsit? fáradt voltam. 🙂

Ennyi az utazás és a szállás rövid története? Hamarosan folytatom az 5. és a 6. csata leírásaival.