Cím: Jönnek a tigriskatonák!

Előre is elnézést kérek a kissé személyesebb hangvételű írás miatt, de kénytelen vagyok egy minimális bepillantást engedni gyermekeim életébe, ugyanis a hobbi és lurkóim között egyre nagyobb az összefonódás. Ez most lenyomatát képezi a legújabb EDEN figurám elkészítésében, amely a Project része. De természetesen más is lesz az írásban, újra szeretnék átadni néhány ötletet, az egyszerűség és egyszerűsítés oltárán áldozva.

Tigriskatona

Nem is olyan régen, a párom végignézte (negyedszerre) a Gyűrűk Ura trilógiát, míg a kisfiam a bölcsődében gyakorolta a társas érintkezés csodáit (“enyém!”). Egyszercsak hazatévedt a fiatalember, és pont az első rész Orthancos jelenetébe csöppent bele. A vicsorgó ork pofák láttán elővette gyermeki zsenialitását, és az általa legismertebb és legkedveltebb mém-et vette elő. Így születettek meg a “Tigriskatonák”. Azóta a vitrinben lévő összes gyíkember harcos ezt a titulust érdemelte ki, hiszen sok foguk van, vicsorognak és katonák. Kis történeteiben folyamatosan helyet kapnak a tigriskatonák, akik jöttek, bántották apát, de Kende legyőzte őket és elkergette. Igazi harcos a fiú, apa büszkesége.

Nos, ez ihlette meg az EDEN project negyedik babájának teljes kifestését, és az ötödik baba kiválasztását is. Ugyanis mind a kettőnek csíkos farka van – hogy a készítők gondoltak-e erre valaha is, nem tudom, de a Carmin Samurai egy sima japán robot-harcos lenne, csakhogy van neki egy farka is. Róla már előző cikkemben értekeztünk, hiszen a Carmin sorozat a hentelésről szóló robotok gyűjteménye, és nagytestvére a Ronin után ez a Samurai az egyik igen erős gyakógép.

Korábban már értekeztem az ISC seregépítés nehézségeiről, amivel pl. egyáltalán nem találkozom a Matriarcha frakcióban, ahol a kombók garmadája várja a felfedezésemet. Itt, a robotoknál a tápra kihegyezett agytekervényeim nagyon nehezen lépnek ki a kezdődoboz 3 figurájának bűvköréből, akiknél nagyon nehezen lehet jobbat találni.

A Carmin Ronin egy lehetséges cserét feltételez, ahol a cél a két Carmin Robottal az ellenfél hatékony miszlikbe aprítása. Ami nem biztos, hogy mindig nyerő taktika sajnos.

(Sajnos a fényképezőgépem adatkábelét elvarázsolta a Warp-ba a magányos Slann , ezért a frissebb képeket nem tudom a cikkbe illeszteni, majd a következő hónapban.)

Ég a gyertya ég…

Carmin Ronin talpán érdekes dolgokat lehet észrevenni kellő nagyításban. Mint azt a bevezetőben írtam, én kifejezetten lusta hobbista vagyok, aki semmilyen eszköztől nem riad vissza, és a cél számomra nem is annyira a szépség és a tökéletesség, hanem inkább a hatékonyság. Talán vannak hozzám hasonló hobbisták, nekik szeretnék egy hasznos tippet adni.

A manapság divatos skirmish játékok babái (pl. Malifaux, Infinity) ezeken a kis bemélyedést tartalmazó kerek base-eken állnak. Ezeket ugye fel lehet tölteni mindenféle dologgal, műfüzeni vagy puttyolni vagy textúrázni lehet. Mivel a műfű általában nem megy ezekhez a seregekhez, ezért az embernek sok időt kell eltöltenie a talpak kialakításával – ami nem biztos, hogy mindenki számára élvezetes időtöltés.

Nos, egy hirtelen ötlettől vezérelve, mivel töménytelen mennyiségű gyertya áll rendelkezésemre itthon, ezért forró viaszt csöpögtettem a base-be illesztett baba talpára, bele a mélyedésbe. Ez egy tökéletesen kitöltött és biztos alapot adott ahhoz, hogy a baba megálljon, és későbbiekben mindenféle dolgot lehessen vele művelni. S ami – számomra – a legfontosabb: 5 másodperc volt az egész művelet. Plusz a viasz befolyt a base “aljába” is, kitöltötte azt, tehát adott neki egy kis plusz súlyt és tartást. Igaz, nem ólom, de ha kis ólomdarabokat rak az ember a talp részbe, azt is megköti.

Mint az a képen látható, direkt ferdén állítottam be a baba talpát, hogy a lába alá (amiről lecsippentettem a vágatba illő sávot) egy fejet helyezhessek el. Ezt pillanatragasztóval megöntöztem, és máris stabilan tart a viasz-műanyag-pillanatragasztó-fej-baba ötös. A viasz magában kevés lenne, de a pillrag mindenre megoldás.

A fenti állapotban a Samurai még messze nincs kész, de pár hibajavítás és a talp befejezése már megtörtént, és közben elkezdődött a következő – júliusi – baba összerakása, aki nem más mint…

Grey Kitsume

Ő is Grey – mint Grey Daimyo – aki szintén vezér, Drone Controllerek mind a ketten. Ez játéktechnikailag nem jelent semmit, pusztán érdemes őket választani vezérnek és nem küldeni a csatába. Mindkettőnek olyan képességeik vannak, amivel a háttérből tudja támogatni a harcosokat. Szerintem Daimyo 2 képessége verhetetlen, de Kitsume baba megfogott a maga macskaszerű (Tigriskatona) alakjával. Daimyo Protection rendbe tartozik, Kitsume pedig az Order-be. Majd hozzájuk hasonló babákat szeretnék összerakni idővel.

Kitsume-nek mégis van egy tápja: akárkit megtámad (nem sebez, csak támad!) az kap egy Burn markert. Nos, a Burn Markerről tudni kell, hogy leéget mind a négy testrészről egy sebet. Ugyanakkor képes elfutni a rohamok elől, ami szintén egy nagyon tápos és hasznos képesség. Tud még egy olyat, hogy ha az egyik Drone meghalna egy körben, akkor aktivál egy kódot, amivel “életben” tartja a kör végéig a robotot.

Van még egy képessége, amit biztos, hogy legközelebb be fogok vetni a Bamaka klán ellen. Képes 6 Stratégiai pontért cancellálni az ellenfél egyik taktikai kártyáját. A hat az sok pont, a Joker-ek kapnak összesen kb 12-t, de nekünk ez belefér, főleg az elején, amikor a Bamaka kirak egy mérgező mezőt, ami lesebzi a robotkákat. Tipikusan erre megéri ellőni.

Nos, ő lesz csapatom következő vezére, az augusztusi írásban megismerkedhettek vele vizuálisan is. Most még egy karja hiányzik, ám roppant elégedett vagyok a modellel, mert nem kellett sehol csapolnom, mert előre gyártott kis csapok biztosítják a stabil tartást. A baba hivatalos képén nem tűnik szembe, hogy a modell NAGY és a farka három kis farkincából csavarodik össze… érdekes.

To-Ken

Aki Warhammer Fantasy-n nőtt fel, annak a különböző tokenek és jelzők majdnem teljesen ismeretlenek a terepasztalon, de szerintem ők vannak kisebbségben. Más terepasztalos játékokhoz tokenek garmadáját kell felhasználni (Infinity, Malifaux). Nos, az EDEN-ben sem úszhatjuk meg a jelzőket, de ezzel az egyszeri ISC alapdobozos játékos nem találkozik.

Én is először a Jokerek ellen futottam bele, amikor leégették (Burn) a kábeleimet. A Bamaka ellen pedig kaptam (volna) Poison jelzőt, de ők magukra pakolták a sok Rage-et. Van még Fear jelző is, amit elvileg mi robotok is ki tudunk játszani egy elvetemült koncepcióval, majd talán télre eljutok oda a projectben, hogy nem lesz más modell, amit megvegyek. A Slowdown markerekkel még nem találkoztam sehol, a Matriarchák alapdobozos babái sem raknak ki semmilyen jelzőt.

Szóval, itt voltak a kezemben a kis kivágott köröcskék, egy langy nyári szellő szárnyán azonnal repültek össze-vissza, szóval piciknek és kezelhetetlennek tűntek. Ekkor elővettem a modellezős kincsesládát, szó szerint kincsesládát, mert sok pénz is van benne: 1, 2 és 5 forintosok garmadája.

Utóbbi (5) a 25mm-es fantasy babákhoz ideális súlynak ragasztva a talpba. A 2 forintos pedig a 20mm -es baseket súlyozzák nálam. S képzeljétek, az EDEN tokenek pontosan akkorák, hogy az egy forintosokra ráférnek. Fogtam, feketére festettem a forgalomból kivont forintosokat, és ráragasztottam a tokeneket. Így valamivel kezelhetőbb formát nyertek, sokkal jobban kézre állnak.